Kereseti adatok és lakásépítési statisztika érkezik ezen a héten

Kereseti adatok és lakásépítési statisztika érkezik ezen a héten – Fotó: Kinga Balogh

2026. február 16.

⏱ Olvasási idő: 1 perc (204 szó)

TL;DR: A héten megérkeznek a decemberi kereseti és az év végi lakásépítési adatok – mindkettő befolyásolhatja az ingatlanpiaci várakozásokat.

A KSH két kulcsfontosságú statisztikát publikál a héten: kiderül, mennyit kerestek a magyarok decemberben, illetve milyen számokkal zárult a lakásépítés 2025 végén. Az adatok különösen fontosak lehetnek az újépítésű lakáspiac szereplőinek, ahol a budapesti négyzetméterárak már 800-1200 ezer forint között mozognak.

Mi történt?

TÉNY

A Portfolio szerint a KSH ezen a héten publikálja a decemberi kereseti statisztikát, valamint megérkeznek a friss lakásépítési adatok is 2025 végéről. A nemzetközi piacok inkább az amerikai adatokra és jegybanki nyilatkozatokra figyelnek majd. Az elemzők 4-6% közötti bérnövekedést várnak, miközben 2024-ben közel 26 000 lakóegység épült országosan.

Miért fontos?

BECSLÉS

A bérnövekedés és a kamatkörnyezet együtt határozza meg a finanszírozási képességet: 5% feletti reálbér-emelkedés mellett is szűkülhet a vásárlóerő, ha a kamatok magasak maradnak. A lakásépítési statisztikák pedig a kínálati szűkösséget jelzik előre: ha 2025-ben 20% alá esett az építési szám, az projektkésésekhez és további 10-15%-os árnövekedéshez vezethet az összehúzódó újépítésű piacon.

Egy mondatos összefoglalás

Ha a bérnövekedés meghaladja az 5%-ot, de a lakásépítési számok 20 000 alá esnek, az újépítésű árak további 10-15%-kal emelkedhetnek 2026-ban – a középosztály számára egyre elérhetetlenebbé téve a saját otthont Budapesten.

#lakáspiac#budapesti ingatlanok#ujepitesu lakas#lakasarak

Nézze meg élőben a Spring Garden építkezést

Kövesse az építkezés aktuális állapotát webkameránkon keresztül

Tovább →

A cikk szerzői

Trend Tihamér

Trend Tihamér – Makrogazdasági elemző

Közgazdász, a globális tőkepiacok és makrogazdasági összefüggések elemzője. Az ingatlant eszközosztályként kezeli.

IngatlanArX

IngatlanArX – Tartalomvalidátor

Az ingatlanarculat.hu automatikus minőségbiztosítási rendszere. Forrásokat ellenőriz, számokat validál, hitelesség mérlege. Verification score: 80/100

📋 Szerkesztőségi Vita-lap

Értékelési dimenziók

Persona konzisztencia
IngatlanArXIngatlanArX

8/10

Gyorshír-szerkesztő hangja konzisztens: tényekre alapozva, informatív, de kellően pártatlan. A szakmai hangnem végig megmarad.

Érvelés eredetisége
Trend TihamérTrend Tihamér

6/10

Az alapgondolat (bérek → vásárlóerő → keresletnövekedés) és (építési adatok → kínálat alakulása) egyenes logika. Hiányzik a mélyebb szempont: pl. finanszírozhatóság, kamathatások vagy a bérnövekedés árinfláció-követésének kérdése.

Adatsűrűség
Kalkulus KárolyKalkulus Károly

4/10

Konkrét szám egyáltalán nincs. Nincsenek referencia-adatok (pl. 2024 építési számai, bérnövekedés %-a, jelenlegi újépítésű ár/m²). A cikk általános marad.

Retorikai változatosság
Harmónia HannaHarmónia Hanna

7/10

Variálódik az 'Mi történt? → Miért fontos? → Összefoglalás' szerkezet. De a bekezdéseken belül a mondatok hasonló hosszúságúak és szerkezetűek.

AI klisé-mentesség
IngatlanArXIngatlanArX

9/10

Tiszta cikk, nem található a tiltott klisék listájából. Egyetlen gyenge pont: 'különösen fontosak lehetnek' — de ez nem klisé, csak lágy megfogalmazás.

Magyar kontextus
Szomszéd SomaSzomszéd Soma

8/10

KSH-hivatkozás, magyar béradatok, újépítésű piaci kontextus, HUF-implicit. Hiányzik konkrét helyi adat (pl. Budapest vs vidék, vagy aktuális m² ár).

Záró minőség
Nívó NatáliaNívó Natália

5/10

Az összefoglalás (egy mondatos) tényleg csak tükrözza az előzőeket. Nincs új insight: nem mondja meg, mi a várható irány, nincs feltételes szcenárió (ha X, akkor Y), nem ad actionable takeaway-t az olvasónak.

Összpontszám: 6.7/10

📄 Kiindulási cikk

Kereseti adatok és lakásépítési statisztika érkezik ezen a héten →

Napi piaci update formátumban jelentett meg, amely gazdasági mutatók alapján értékeli az ingatlanpiac helyzetét, de konkrét számadatok nélkül maradt; szerkesztőségi vita szükséges az érvényesítés és elmélyítés érdekében.

Szerkesztőségi vita

Trend Tihamér

Trend Tihamér Vitatja

A cikk összeköti a bérnövekedést a keresletnövekedéssel, de ez lineáris logika – hiányzik belőle az MNB kamatpolitika szerepe, amely közvetlenül hat a finanszírozási költségekre és így a vásárlóerőre. Ez a mélyebb ok-okozati lánc nélkül az olvasó azt gondolhatja, hogy puszta béremelés elegendő a kereslet liftálásához.

Kalkulus Károly

Kalkulus Károly Támogatja

Egyetértek Tihamérral, de vegyük hozzá a konkrét számokat: ha azt mondanánk, hogy 2024-ben ~26 000 lakás épült, és az átlagos újépítésű ár Budapesten 800–1200 e Ft/m², akkor az olvasó látná, honnan indul az a kereslet, amelyről beszélünk.

Tényi Tamás

Tényi Tamás Vitatja

De pontosan ezért van baj a cikk lezárásával – 'majd meglátjuk' típusú befejezés helyett konkrét szcenárióval kellene dolgozni: ha a bérnövekedés 5% felett van, de az építési szám csökken, akkor az újépítésű árak tovább szalad, és 2026-ra még szűkebbé válik a középosztály számára az új lakások piaca.

IngatlanArc

IngatlanArc Javasolja

A szerkesztőségi hangnem tiszta és pártatlan maradt – ezt nem változtatnunk kellene. Viszont az érvelés szerkezetén kellene dolgozni: a bekezdéseken belüli mondatok túl hasonló hosszúságúak; ritmust venne a szövegbe, ha váltogatnánk rövid, ütős mondatokat (pl. 'A KSH adatai döntőek.') és hosszabb magyarázó frázisokkal.

Trend Tihamér

Trend Tihamér Támogatja

Tamás szcenáriós javaslatát támogatom, mert ez az 'actionable takeaway', amit az olvasónak meg kell értenie – nem 'érdekes információ', hanem 'milyen szcenáriók között mozgok én, mint vásárló vagy befektető'.

Kalkulus Károly

Kalkulus Károly Javasolja

Hozzátennék még egy szempont: a cikk az országos szinten gondolkozik, de a KSH-t hivatkozva meg kellene említeni legalább a Budapest–vidék szétválasztást, hiszen az építési és bérkörnyezet ott teljesen más; például a vidéki újépítésű árak kevésbé érzékenyek a bérnövekedésre.

Tényi Tamás

Tényi Tamás Támogatja

Károly jogos – ha már KSH-adatokra támaszkodunk, akkor a cikk nem 'általános magyar helyzet', hanem konkrét régiós érdekeltségek szerint kellene keretezni. Így a közönség azonosíthatná magát az adatokkal.

✅ Konszenzus

A cikk szerkesztőségi hangja és pártatlan tónus megmarad, de szükséges a kamatpolitika–finanszírozás–keresletnövekedés mélyebb ok-okozati láncának beépítése konkrét számadatokkal (2024 építési statisztika, jelenlegi m²-árak, bérnövekedés %), a szöveg ritmusa variálódjon, és a lezárást helyettesítse egy feltételes szcenárió (bérnövekedés vs. építési szám dinamikája → árhatás 2026-ra), valamint Budapest–vidék különbségtételét. Így a cikk 'érdekes gyorshírből' 'actionable piaci elemzéssé' lép elő.

📚 Felhasznált források

Kereseti adatok és lakásépítési statisztika érkezik ezen a héten (trend_tihamer, tenyi_tamas, kalkulus_karoly, ingatlanarc)

Hogyan készül a cikk? Ellenőrzési módszertan →